Dentálhigiénia I. - Minden, amit a fogszuvasodásról, foghúzásról, tömésekről és gyökérkezelésről tudnod kell

Nem beszélve arról, mennyi káros ételt, italt fogyasztunk, amelyek hosszú távon roncsolást vagy akár betegségeket okoznak, ha nem szánunk megfelelő figyelmet a szájápolásra.

Persze hasonló gondok olyanoknál is előfordulnak, akik lelkiismeretesen mosnak fogat, szájvizet használnak, rendszeresen járnak fogorvoshoz. A statisztika azonban kérlelhetetlen: nem legyinthetünk a higiéniára, mert a hanyagság, ha csak évek múlva is, keményen visszaköszön.

Cikkünkben, amely egy kétrészes sorozat első darabja, átfogó képet adunk a szájhigiéniás betegségekről, arról, hogy ezek hogyan és miért alakulhatnak ki, és természetesen arról is, hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Ebben az első részben kifejezetten a különféle fogorvosi beavatkozásokra koncentrálunk: a foghúzástól a gyökérkezelési bemutatjuk, pontosan milyen problémákat kezelnek ezzel az orvosok, hogyan zajlanak ezek a beavatkozások, mire számíthatunk, mik a teendőink előtte és utána.

Kezdjük a leggyakoribbal, amivel majdnem mind találkoztunk már legalább egyszer...

1. fejezet

Foghúzás

Még mindig rettegett beavatkozásnak számít a legtöbbek számára, pedig a technológia és a fogorvosi technikák fejlődésének hála ma már teljességgel rutinkezelésnek számít.

Az is számít persze, hogy miért van szükség a fog eltávolítására, hogy milyen a száj, a fogíny, az idegek állapota, a legtöbb esetben azonban egy rutinos, jól képzett fogász kezei alatt az egész nem több egy néhány perces, fájdalommentes beavatkozásnál, amely csak minimális kényelmetlenséget okoz.

 

Mit kezelünk foghúzással?

Egy vagy több fog eltávolítása számos esetben szükséges lehet. A leggyakoribb indokok, amikor ilyen beavatkozásra lehet szükség, általában az alábbiak:

• A fogak mozognak.
• A fogágy be van gyulladva.
• A fog sérült, és a fog, a gyökér megtartása más kezeléssel nem lehetséges.
• A szuvasodás tönkretette a fog koronáját, és töméssel, betéttel, koronával vagy más módon a fog nem őrizhető meg.
• Ha a korábban alkalmazott gyökérkezelés sikertelen volt, és már nincsen lehetőség a fog megtartására.
• Ha a pulpa gyulladt, és a gyökérkezelés nem végezhető el olyan módon, hogy az teljes gyóguyláshoz vezessen.

Adott esetben a fogszabályozás miatt is szükség lehet a húzásra, hogy a fogaknak megfelelő helyet biztosítsunk, ha nagyon kiemelkedő vagy dőlt fogakról van szó; de húzás lehet szükséges akkor is, ha a beékelődött fogak nem tudnak előtörni; ha a tejfogak nem esnek ki és ezzel akadályozzák a maradandó fogak előretörését, illetve szám feletti, esztétikai vagy éppen funkcionális hátrányt jelentő fogak esetében.

 

Foghúzás előtt

Mielőtt a foghúzásra sor kerülne, javasolt a fogkő eltávolítása. Ennek azért lehet jelentősége, mert így a száj higiénikusabbá válik, a fogkő- és baktériummentes szájban pedig a foghúzást követően megmaradó seb egészen biztosan gyorsabban gyógyul, és kisebb az esélye annak is, hogy elfertőződne, illetve más szövődmények lépnének fel.

Ugyanebből az okból természetesen az alapos fogmosás is javasolt nem sokkal a húzás előtt, illetve hogy öblögessünk valamilyen szájfertőtlenítő oldattal - ezt a beavatkozás előtt a fogorvos is biztosítja, nem kell tehát magunknak gondoskodnunk róla.

Ezután pedig lássuk, hogyan is zajlik...

 

A foghúzás menete

A foghúzás általában nem igényel előzetes konzultációt: egyszerű és gyors beavatkozás lévén már az első alkalommal elvégezhető a szakember által. A beavatkozás általában a következők szerint zajlik:

• A fogorvos megvizsgálja a fogat, illetve ha szükséges röntgenfelvételt készít és azt megvizsgálja, hogy megállapítsa, hogyan végezhető el a lehető legkisebb trauma mellett a húzás.
• A következő lépésben beadja az érzéstelenítőt, majd megvárja, amíg az érintett terület teljesen érzéketlenné válik, hogy a beavatkozást fájdalommentesen hajthassa végre.
• Amíg az érzéstelenítő a hatását kifejti, az orvos részletesen elmagyarázza a betegnek, hogy pontosan mi fog történni, mire kell számítania, mit kell tennie a foghúzás után, hogy az esetleges szövődményeket elkerülhesse.
• A fogorvos ellenőrzi, hogy az érintett terület kellően érzéketlenné vált-e, amennyiben nem, úgy további érzéstelenítőt ad be a páciensnek.
• A fogat ezután szakszerű mozdulatokkal eltávolítja. A húzás előtt az ígyt ínyletolóval óvatosan elválasztja a fogtól, így akadályozva a nyálkahártya sérülését.
• A fog eltávolítása után a sebet kitisztítják, a gyulladt szöveteket, esetlegesen hátramaradt törmeléket eltávolítják, majd a vérzéscsillapítást követően a sebet szükség szerint összevarrják.
• Végül a beteg egy ún. gézgubicot kap, amelyre ráharap, ezzel is a vérzést csillapítva. A vérzés körülbelül 10 perccel a beavatkozás vége után már alábbhagy, megkezdődik a véralvadék-képződés, ami elengedhetetlen a megfelelő sebgyógyuláshoz. A sebet ilyenkor célszerű szárazon tartani a megfelelő alvadékképződés érdekében. A gézgubicot az orvos többször cserélheti a vérzés mértékének függvényében.
• A felső fogak esetében a húzás után mindig ellenőrzik, hogy a fog gyökere nem nyúlik-e be az arcüregbe, ezt egyszerű orffújásos próbával tesztelik. Nagyon ritkán megeshet, hogy a fog eltávolítása miatt az arcüreg megnyílik, ilyenkor a beavatkozást követően szájsebész varrja össze a rétegeket, erre azonban elvétve akad csak példa.

Foghúzás utáni teendők

Mint azt említettük, fontos, hogy a seb helye lehetőleg szárazon maradjon, így indulhat meg az egészséges sebgyógyulás. A kocsonya-szerű véralvadék 20-30 perccel a beavatkozást követően már létrejön, ezt az időt általában még a rendelőben tölti a páciens, de adott esetben a kezelőorvos úgy is dönthet, hogy ez nem feltétlenül szükséges.

Ez alatt az idő alatt a páciens lehetőleg a fejét kevésbé mozgatva, a nyálat óvatosan lenyelve, száját résnyire nyitva, ülő helyzetben várakozik a gégubiccal a seb helyén. Végül a gézt kicserélik, és a páciens távozhat a rendelőből.

Az érzéstelenítés elmúlása után jelentkezhet kisebb mértékű, tompább fájdalom, erre fájdalomcsillapítót vehetünk be az előírt adagolás szerint. A tapasztalatok alapján ami fejfájás esetén hatékony, az ebben az esetben is segíteni fog. 

Amennyiben az arc megduzzad a húzást követően egy ruhával borogassuk be, az arcbőrt pedig bekenhetjük, a mélyhűtött tasakot, fagyasztott ételt és más hasonló módszereket viszont jellemzően nem ajánlják. 

Az első 2-3 napban, amíg a seb el nem kezd behámodosni és meggyógyulni, kerülni kell az erőlködést, a fizikai munkát. A cél, hogy a véralvadék a helyén maradjon, és a vérzés ne induljon be újra. Ha a véralvadék kiesik, a seb gyógyulása sokkal lassabb és fájdalmasabb folyamat lehet - ilyen esetben érdemes visszatérni a fogorvoshoz, hogy segíthessen.

Szilárd táplálék már másnap fogyasztható, a rágást viszont lehetőleg a száj másik oldalán oldjuk meg. A fogmosást az első napon hagyjuk el, a második naptól már óvatosan megtisztíthatjuk a seb környékét, ügyelve arra, hogy a véralvadék a helyén maradjon. Szájvizet, szájzuhanyt néhány napig egyáltalán ne használjunk.

 

Amire különösen figyeljünk

A sebet semmiképpen ne szívogassuk, a véralvadékot pedig ne piszkáljuk: az alvadék állaga zselé vagy kocsonyaszerű, és erősebben megszívva kiugorhat a sebből. Éppen ezért az öblögetés sem ajánlott, még akkor sem, ha az érzéstelenítő vagy a vér íze miatt kellemetlen ízt érzünk. Azért is tanácsos ezt kerülni, mert a folyadékok oldják a vért, így lassítják a gyógyulást közvetlenül a húzást követően.

Ha a nyálban vért észlelünk az ilyenkor általában nem a vérzés újrakezdődését jelzi, egyszerűen kis mennyiségű feloldódott vérről van szó, amely könnyen elszínezheti a nyálat.

Amíg a seb be nem gyógyul, kerülni kell a tejtermékek fogyasztását, ezek ugyanis kiváló táptalajt biztosítanak a baktériumok számára, és így fertőzést okozhatnak. Ugyancsak kerülni kell az alkoholfogyasztást - több okból is, nem csak azért, hogy ne emelkedjen meg túlzottan a vérnyomás (aminek következtében az alvadék kiugorhat), de azért is, mert az alkohol oldja a vért, így hátráltatja a gyógyulást.

Megjegyzés: Az íny az egyik leggyorsabban regenerálódó szerv az emberi testben, néhány nappal a foghúzást követően általában a seb már nagyrészt begyógyul.

Szövődmények általában nem lépnek fel, nagyon ritkán fogmedergyulladás alakulhat ki - ilyenkor vissza kell térni a kezelőorvoshoz, aki a sebet kitisztítja és antibiotikumos kezelést ír fel.

Amennyiben felső fogat távolítottak el, érdemes különösen figyelni a szelelést, és hogy esetleg képződnek-e a seb helyén buborékok. Ez utalhat ugyanis arra, hogy a szájureg esetleg megnyílt. Ilyenkor vissza kell térni az orvoshoz, lehetőleg szájsebészhez, aki a rétegeket összevarrhatja, illetve antibiotikumos kezelésbe kezdhet, hogy a komolyabb fertőzést megakadályozza.

Ilyen esetekben erre mindig külön figyelmeztet a fogorvos.

A fogpótlás megtervezését érdemes mihamarabb elkezdeni, hiszen az egészséges rágáshoz lehetőleg minden fogunkra szükségünk van, érdemes azonban tudni, hogy bár a nyálkahártya már pár hét alatt teljesen bezáródik és meggyógyul, az alatta lévő csont csak mintegy fél év alatt töltődik fel és regenerálódik teljesen, tehát a pótlás megkezdésére hosszabb ideig kell várnunk.

 

Mennyire fáj a foghúzás?

A foghúzás ma már jellemzően rutinbeavatkozás, éppen ezért inkább kellemetlenséggel jár, mint fájdalommal - féltéve persze, hogy a megfelelő módon végzik. Ahhoz, hogy a foghúzás valóban fájdalommentes legyen, az kell, hogy felkészült és rutinos szakember végezze el, a megfelelő fájdalomcsillaptó szereket és eszközöket használva. Ha mindez teljesül akkor egy mindössze néhány perces műveletről beszélünk csak, és ha további komplikációk nem adódnak, ténylegesen inkább kényelmetlennek érezzük majd, mintsem fájdalmasnak.

A foghúzás előtt a fogorvos az érzéstelenítést spray vagy injekciós segítségével végzi, és a műveletet azután kezdi csak meg, hogy az érzéstelenítő teljesen kifejtette a hatását. 

Természetesen a foghúzást követően, amikor az érzéstelenítő hatása elmúlik, jelentkezhet fájdalom - jellemzően ez gyengébb tompa, sajgó fájdalom lehet, amely a következő egy-két napban fájdalomcsillapítóval hatékonyan kezelhető.

 

Foghúzás altatásban

Arra, hogy altatással húzzák ki valakinek a fogát, csak nagyon ritka, különösen indokolt esetekben van csak szükség. Ilyen speciális eset jellemzően az lehet, ha olyan gyermek vagy felnőtt a páciens, aki valamiért nem tud megfelelően együttműködni, kommunikálni az orvossal, az altatásra szükség van ahhoz, hogy a beavatkozást egyáltalán el tudják végezni.

Az altatást néha azért kérik felnőttek, mert tartanak magától a művelettől, félelmüket akarják így orvosolni. 

Tartsuk észben, hogy az altatás a valóságban komolyabb művelet, mint ahogyan azt a képernyőn látjuk, az aneszteziológia sem véletlenül külön szakma. Az altatás minden esetben bizonyos kockázatot jelent, amelynek szövődményei is felléphetnek, és ezek (ugyan nagyon ritkán, de) komolyabb gondot okozhatnak, mint maga az alap probléma.

 

Foghúzás terhesség alatt

Tévhit, hogy terhesség alatt ne lehetne fájdalomcsillapítással fogat húzni - természetes persze, hogy a kismama kevésbé szívesen szánja rá magát, de tudni kell, hogy a kezelés ugyanúgy fájdalommentes és rutinnak számít. Azt is fontos felismernünk, hogy a fájdalom és stressz, amely azzal jár, hogy a beteg fog kihúzását esetlegesen elmulasztjuk, a babának sokkal többet árt, mint az egyébként veszélytelen foghúzás.

A legjobb persze az, ha a kismama már a terhesség előtt vagy annak felismerése után rövid időn belül ellátogat a fogorvoshoz, hogy az esetleges problémákra fény deürljön, és azokat még időben kezelhessék.

Mivel a plancentán a fogászati érzéstelenítők nem vagy csak elhanyagolható mértékben jutnak át, ezeket ilyenkor is nyugodtan lehet alkalmazni.

A húzás előtt a fogorvos sokszor röntgenfelvételt készít, hogy a fog állapotát, elhelyezkedését felmérje. Ugyan ma a digitális röntgenek sugárterhelése már nagyon alacsony, terhesség alatt még így sem javasolt ilyet végezni, ha erre mindenképpen szükség van, akkor érdemes a kezelést a terhesség utáni időszakra halasztani.

 

Bölcsességfog műtét

Bölcsesség fogaink több szempontból is utolsóak: nem csak utolsóként törnek elő, de a fogsorban is az utolsó helyet foglalják el. Már egyszerűen elhelyezkedésüknek ez a ténye is számos problémát okozhat az évek során, hiszen sokkal nehezebben tudjuk tisztítani őket, és gyakran azt is csak későn vesszük észre, ha valami probléma adódik velük.

Ma már azonban ez is rutinműveletnek számít, a modern érzéstelenítőszerek és eszközök használatával fájdalommentesen megoldható olyan módon, hogy az a lehető legkisebb stresszt, megpróbáltatást okozza.

 

Bölcsességfog húzás

Általában akkor van szükség a bölcsességfog kihúzására, ha a fog sérült: szuvas vagy éppen annyira gyulladt, hogy már menthetetlen. Későbbi kényelmetlenséget szerencsére ez nem okoz ellentétben a szájban lévő többi foggal, hiszen elhelyezkedésük miatt bölcsességfogaink a rágásban sem játszanak fontos szerepet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bölcsességfogaknak nem feltétlenül kell olyan rossz állapotban lenniük, mint más fogainknak ahhoz, hogy komolyabb fájdalmat okozzanak. Ezt már kiválthatja egyszerűen a torlódás is, a környező szövetekben csontfelszívódást válthatnak ki, a szomszédos fogakban pedig szuvasodást okozhatnak.

Amennyiben a bölcsességfog teljesen előbújt, úgy húzása viszonylag egyszerű, nem okoz több kényelmetlenséget vagy igényel komolyabb felkészülést, mint egy egyszerűbb foghúzás. A beavatkozás ilyenkor gyors, a gyógyulási idő pedig viszonylag rövid.

 

Bölcsességfog műtét

Műtétre hasonló okokból kerülhet sor, illetve akkor, ha a fogínyt nem vagy csak részlegesen sikerült áttörnie a fognak, akár helyhiány vagy rendellenes elhelyezkedés miatt. Ebben az esetben az egyszerű húzáshoz használt technika értelemszerűen nem elegendő, hiszen a foghoz nem lehet olyan könnyen hozzáférni.

Szerencsére ma már ez is rutinbeavatkozásnak számít annak ellenére, hogy a "műtét" kifejezés elrettentően hathat, különösen azok számára, akik egyébként sem szívesen járnak fogorvoshoz, tartva a kisebb beavatkozásoktól is.

A beavatkozás során a páciens természetesen helyi érzéstelenítést kap, hogy az egész procedúra fájdalommentesen elvégezhető legyen. A bölcsességfogat ezután a szájsebész feltárja, hozzáférhetővé teszi, majd szakszerűen eltávolítja, a sebet kitisztítja és fertőtleníti, majd összevarrja. Az egész beavatkozás összesen mintegy 45-60 percet vesz igénybe, varratszedésre pedig akárcsak a hagyományos foghúzás esetében 7-10 nap múlva kell visszamennünk. A műtét utáni óvintézkedéseket tekintve ugyanúgy járjunk el, mint a hagyományos foghúzás esetében (lásd fent).

 

Milyen termékeket ajánlunk?

GUM PAROEX

A GUM PAROEX termékeit jó szívvel ajánljuk, mivel antibakteriális hatással bíró összetevőiknek köszönhetően hatékonyan segítenek megelőzni a seb elfertőződését, a további gyulladásokat.

 

TePe Gentle

A foghúzást követő fogmosásokkor különösen óvatosnak kell lennünk, hogy a sebet ne sértsük meg, ne okozzunk sérülést, ezzel együtt viszont nagyon fontos, hogy a szájüreget és fogainkat tisztán tartsuk, elkerülendő a fertőzéseket. Éppen ezért ajánlott puha, kifejezetten ilyen helyzetekre kifejlesztett fogkefék használata. A TePe Gentle puha fogkeféivel könnyebbé tehetjük a dolgunkat, mivel ezeket kifejezetten úgy tervezték, hogy műtétek után vagy a fogíny fájdalmas gyulladása idején is használhassuk őket.

 

L'Angelica Tea tree oil fogkrém

 

Ez a BIO fogkrém mindennapi használatra alkalmas, összetevői antibakteriális és gyulladáscsökkentú hatásúak, valamint felújítják a zománcot. Ezek közül is kiemelendő teafaolaj tartalma, ami antiszeptikus tulajdonságai miatt fertőtlenít és segít az apróbb sebek gyógyulásában, csökkenti az ínygyulladás tüneteit, nyugtatja az ínyt, valamint csökkenti a kellemetlen szájszagot. 

 

2. fejezet

Fogtömés

Mi okozza a lyukas fogakat?

Fogaink kilyukadásához az úgynevezett plakképződés vezet: nem kell hozzá több, mint 20 perc, hogy a teljesen megtisztított fogakon újból meginduljon a folyamat, ami savas kémhatást idéz elő. A szuvasodás mindig a fogak szájüreg felőli részéről indul, idült folyamat amely a kemény fogállomány végleges roncsolódását idézi elő.

Ha szeretnél többet megtudni a témáról, ugorj a Fogszuvasodás fejezethez!

 

A fogtömések fajtái

A fogtömések rendeltetése, hogy pótolják velük a fogszuvasodás során károsodott foganyagot, méghozzá olyan módon, hogy a tömés a jövőben a fogat védje, ahhoz teljes mértékben illeszkedjen, illetve funkcióját helyreállítsa. Több különböző tömésfajtát is ismerünk:

Amalgám tömés: ma már kevesebb mint tízből egy ember kér Magyarországon, bár nem tiltották be, mint az Egyesült Államokban (habár 2018-tól az Európai Unió területén terhes nők, szoptató anyák és 18 év alattiak esetében már tiltott az alkalmazása). Ellentmondásos tömésfajta, jellemzően a benne található higany miatt, ugyanakkor a magyar szakemberek, toxikológusok szerint az ilyen tömésekben található higanymennyiség nem okozhat mérgezést, nem is ismerünk olyan esetet, amikor ez bekövetkezett volna. Allergiás reakciók ugyanakkor kialakulhatnak miatta.

Kompzit-cement keverékek: a kompomernek is nevezett tömések általában 2-5 évig maradnak tartósak, szilikát vagy üvegionomer cementeket tartalmaznak. Ritkán alkalmazzák őket, mert bár jó zárást biztosítanak, nem kellően kopásállóak.

Kompozitok: manapság a leggyakrabban alkalmazott fajta, olyan tömőanyagokat sorolunk ide, amelyek fogszínűek, a foghoz kémiailag kötődnek. Nagy energiájú kék, az UV-tartományhoz közeli, de azon kívül eső fénnyel megvilágítva kötnek meg. Ideális esetben (ha megfelelő anyagból készült a tömés és azt megfelelően is helyezték be) az ilyen tömések több mint 10 évig tartósak maradnak.

Fogbetétek (inlay-ek): egy olyan tömésfajta, amelyet minden esetben személyre szabottan, fogtechnikcai laboratóriumban készítenek el. Rendeltetése természetesen, hogy helyreállítsa a fog funkcióját, rágóképességét, tartósan pótolja a roncsolódott fogszövetet. Használatával megóvható a megmaradt fogszövet, nincsen szükség arra, hogy a fogat koronával lássák el, és a fog eredeti anatómiai formáját is képes híven visszaadni. Általában fogszínű inlay-t alkalmaznak, amely nem csak tartós, egyben esztétikus megoldás is. Létezik ún. onlay változata is, amely lényegében csak méretben különbözik, és akkor alkalmazzák, ha a fogszövetől már kifejezetten sok foganyag hiányzik, többet kell pótolni.

Szintetikus fogzománc: egy viszonylag új eljárás, amelyet a tokiói fogászati intézet kutatói dolgoztak ki; lényege, hogy hidroxi-apatit kristály alapú, képlékeny, savas kémhatású anyaggal töltik ki a fogban található lyukakat, az anyag pedig hozzátapad a fog felületéhez. Legnagyobb előnye, hogy a fogakon lévő legkisebb sérülések is kijavíthatóak a segítségével, a tömés behelyezése előtt pedig nincsen szükség arra, hogy a sérült részt a szakember fúró segítségével tágítsa ki, így a fog épen maradt részeit a beavatkozás egyáltalán nem érinti.

 

A fogtömés menete

• Első lépésként a felpuhult, akár baktériumokkal, ételtörmelékkel átitatott, szuvas fogszövet-részeket távolítja el a fogorvos egy gyémántfúró segítségével. Ez az a lépés, amelytől a legtöbben rettegnek, a fogfúrásnak már a hangja is közhelyesen kellemetlen - a valóságban azonban egy igen gyors, és mindenekelőtt fájdalommentes folyamatról van szó, amely legfeljebb pillanatnyi kényelmetlenséget okoz.
• A következő lépés, hogy a szuvas üreget egy a tömés befogadására alkalmas üreggé alakítsa a szakember, szakszóval kavitást hozzon létre. Ebben a letisztázott, kifúrt üregben már nincsenek szuvas részek, oldalfalait simára csiszolják, ennek következtében a formája minden páciens és fog esetében eltérő.
• Ezt követi a fertőtlenítés: a baktériumoktól kémiailag megtisztítják az üreget, elkerülve a későbbi gyulladást, szuvasodást, utólagos fogfájdalmat vagy éppen a gyökérkezelés szükségessé válását.
• Szükség esetén alábéléssel, kifejezetten mély szuvasodások esetén gyógyszeres alábéléssel kezelik az üreget, ez után következik majd a tömés.
• A következő lépés pedig az előre elkészített tömés elhelyezése és formálása: egy sor apró, begyakorlott mozdulat, amelynek során a fogorvos olyan formájúra alakítja a tömést, hogy az ne csak pótolja a szuvas részt, de egyben komfortos érzés is legyen a páciens számára és teljes funkcionalitást biztosítson.
• Végül gyémánt polírozókkal simítják le a tömést, hogy elnyerje végső formáját - eközben a fogorvos kommunikál a pácienssel, harapáspróbát végeztet, hogy kiderüljön, magas-e a tömés, és ha kell, alakít még rajta. Ez azért szükséges, mert a fogak esetében akár tizedmilliméternyi különbségeket is könnyedén érezhetünk teljesen diszkofmortosnak, miközben ezt az orvos már nem képes kellően megállapítani.

Fogtömés után 

A leggyakrabban használt kompozit tömések már a behelyezéskor teljesen megkötnek, ezekkel tehát már akár a rendelő elhagyásakor is rághatunk, amalgám töméssel ellenben 3-4 órát kell erre várni a rendelő elhagyása után. Hidegre vagy melegre érzékeny lehet ilyenkor a fog, ezért legalább néhány órán keresztül, lehetőleg aznap nem tanácsos forró vagy jéghideg ételt, italt fogyasztani.

 

Fogtömés utáni fájdalom

Természetesen előfordulhat, hogy a tömés után fájdalmat érzünk. A tömés általában akkor megfelelő, ha észre sem vesszük a jelenlétét, bizonyos esetekben azonban lehet, hogy eleve a szuvasodás mértéke miatt, vagy éppen egy nem megfelelően illesztett tömés miatt érezzük ezt. Az okok a következők lehetnek:

• Gyengébb fájdalom, érzékenység: lehet, hogy a szuvasodás a tömés, kezelés előtt már a fogidegkamrához közel került. Ilyenkor még néhány napig érzékeny lehet a fog, de valószínű, hogy nincs szó komolyabb gondról - ha az érzékenységet még 1-2 hét múlva is érezzük, menjünk vissza kontrollra.
• Fokozódó fájdalom, kisugárzás: lehetséges, hogy a szuvasodás már túlságosan kiterjedt volt, a szöveteket mélyen érintette, és a kezelés, tömés ellenére a fog elhal. A tömés után erősödő fájdalom jelentkezhet ilyenkor - a fogorvoshoz érdemes mielőtt visszamennünk, addig is pedig fájdalomcsillapítóval kezelni a tüneteket. Hasonló a helyzet akkor is, ha vissza-visszatérő, tompa, majd erősebb fájdalom jelentkezik: ekkor is a fogideg elhalása valószínű, de szinte tünetmentesen, csak harapásra jelentkező fájdalommal.
• Fájdalom ráharapáskor: lehetséges, hogy a fogtömés kialakítása nem sikerült megfelelően, a felszíni barázdákat még alakítani kell, mert az még túlságosan magas. Ha ezt érezzük, menjünk vissza a fogorvoshoz, hogy megfelelően beállíthassa a tömés magasságát.

3. fejezet

Gyökérkezelés

Mikor van szükség gyökérkezelésre?

A fog belsejében elhelyezkedő fogideg, szakszóval pulpa sérülése, elhalása, gyulladása indokolttá teheti egy fog gyökérkezelését. A fogban jellemzően annyi idegcsatorna található, ahány gyökere van.

 

A gyökérkezeléshez vezető tünetek

A leggyakoribb tünet, hogy a fog hidegre és-, vagy melegre érzékennyé válik, éjszaka lüktetően, tompán sajog. Érezhetjük azt is, hogy harapáskor és rágáskor érzékenyebb, illetve elszíneződik. Bármely tünetet érzékeljük is, érdemes fogorvoshoz fordulni - mindezek akár az egyszerű szuvasodásra is utalhatnak, ez sem ok arra azonban, hogy elbagatelizáljuk a helyzetet, hiszen ez is a fog elvesztéséhez vezethet.

 

Kiváltó okok

A fogban található idegek sérüléséhez vezethet valamilyen trauma, fizikai sérülés, fogtörés is, a fertőződés ebben az esetben is könnyen felléphet. Gyakoribb ugyanakkor, hogy a szuvasodás miatt lyuk alakul ki a fogban, és az egyébként is baktériumokban gazdag plakk, az ételmaradékok és általában a rossz fog körülményei miatt alakul ki a fertőzés.

 

Gyökérkezelés menete

Mivel a fogakban különböző módon és számban helyezkednek el az idegek, a gyökérkezelés menetét alapvetően a fogszerkezet határozza meg. Az egy-, két- és háromgyökerű fogakhoz (amelyekben négy ideg is lehet), természetesen máshogyan közelítenek a szakemberek, hiszen egyetlen ideg megfertőződése, gyulladása is hatással van az összesre. Ilyenkor tehát az összes idegszállal foglalkozni kell.

Ha a gyulladásos folyamat már lezajlott és a fogidegek elhaltak, a helyzet ennél rosszabb: fájdalom már nincsen, és emiatt a betegek sokszor úgy vélik, a baj is elmúlt, az igazság azonban éppen az ellenkezője: a vérkeringés megszűnésével az immunrendszer védekező mechanizmusai sem védik már a fogat, ahol a baktériumok ideális szaporodásra alkalmas környezetet találnak, és sokkal komolyabb fertőzést okozhatnak a szájban, a vérkeringésbe jutva pedig már az egész testet támadják. Ilyenkor alakul ki az úgynevezett gócbetegség, ami hormonális zavarokat, hajhullást, ízületi panaszokat is okozhat.

A gyökérkezelést végezhetjük akutan: erre jellemzően akkor van szükség, amikor a páciens komoly fájdalmakat él át, mert az idegelhalás hirtelen következik be vagy valamilyen trauma következtében sérül a fog.

A másik, szerencsésebb eset a tervezett gyökérkezelés, amikor a szakembere alaposabban felmérheti a helyzetet.

Első lépésben a korona tetején egy nyílást készítenek, hogy az idegekhez megfelelően hozzáférjenek. 

Megjegyzés: Sokszor már eleve látszik egy nagy lyuk, ha szuvasodás miatt van szükség a beavatkozásra, de megesik az is, hogy a fogban tömés van, és az elhalás ez alatt következik be - ezt ilyenkor el kell távolítani.

A gyökércsatornák feltárását követően meg kell tisztítani a pulpakamrát, ez egy ún. kemo-mechanikus folyamattal történik, speciális gyökérkezelő tűk használatával, az idegcsatornákra egyenként fókuszálva.

Ezt egy antibakteriális anyag, a guttapercha behelyezése követi, amely teljesen kitölti a csatorna üregét.

A folyamat talán egyszerűnek hangzik, mivel azonban minden egyes idegre külön kell a szakembernek figyelnie, szinte mindig több lépésben, 2 vagy 3 kezeléssel zajlik le teljesen. Ez függ a fog, az idegek állapotától is, a gyulladás mértékétől és más tényezőktől. A gyökérkezelés így 2-3 hét alatt végezhető el teljes egészében.

 

Gyökérkezelés után

Mivel a fog vérkeringése a gyökérkezelés után teljesen megszűnik, ezért törékennyé is válik, így a szakorvos koronával vagy inlay-jel (lásd a tömések fajtáiról szóló fejezetet) látja azt el, hogy megelőzze a későbbi törést.

A fogat ezután, ha minden jól alakul, nem kell kihúzni, évekig elláthatja a funkcióját teljes értékű fogként. A kezelések után jellemzően ugyanazokat az óvintézkedéseket érdemes betartanunk, mint foghúzás esetén.

 

Gyökérkezelés utáni fájdalom

Fájdalomra jellemzően nem kell számítanunk, hiszen a kezelés célja éppen az, hogy ezt megszüntessük, a gyulladást felszámoljuk. Maga a gyökérkezelés ma már fájdalommentes beavatkozás, helyi érzéstelenítéssel együtt történik.

 

Tebodont fogkrém 

A gyökérkezelést megelőzően és azután is jó szívvel ajánljuk a Tebodont fogkrém használatát, mivel nem csak a tüneteket, de magát a krónikus fogínygyulladás és fogágygyulladást is hatékonyan kezelhetjük vele. 

Megjegyzés: Fő hatóanyaga egy a kajeputfából kinyerhető olaj, amely remek antibakteriális és gombaölő hatással bír, és képes megakadályozni a szájban a fertőzések továbbterjedését, vagy akár kialakulását - tehát a gyökérkezelés után is segíthet abban, hogy ne kelljen még komolyabb következményekkel szembenéznünk.
 

Tebodont szájvíz

Szintén a fogínygyulladás és fogágygyulladás megelőzésében, illetve kezelésében segít a Tebodont szájvize. Természetes teaolaj tartalma antimikrobális, antibakteriális, vírusellenes és gombaellenes hatást kölcsönöz neki úgy, hogy ehhez nincsen szükség a klórhexidin kémiai adalék használatára.

Jellemzően hosszútávú ápoláshoz ajánlják, további pozitív tulajdonságai között tudhatjuk emellett, hogy hosszantartó friss leheletet biztosít, nem színezi el a fogakat és összességében megerősíti a fogínyt. Használata a foghúzás utáni ápoláskor is ajánlott.

4. fejezet

Fogszabályozó

Mikor van szükségünk fogszabályzóra?

Fogszabályozásra akkor lehet szükség, ha a fogak rendellenesen helyezkednek el a szájban, jellemzően nem megfelelő irányban nőnek, így esztétikai és funkcionális okok miatt is szükség van a szabályozásukra.

A fogszabályozók fajtái

Kivehető fogszabályzó

Kivehető készüléket jellemzően akkor javasolnak a szakemberek, ha az állcsont növekedését kell befolyásolni, mivel a fogak három dimenziós beállítására ez kevésbé hatékony, mint a fix fogszabályozók. Jellemzően gyermekkorban használják, túlzott mélyharapás vagy az állcsont két oldalának eltérő növekedése esetén. Felnőtt korban ritkábban alkalmazzák, ilyenkor már nem az állcsont fejlődésének befolyásolása a cél, hanem a fogak mozgatása. Legmodernebb változata a 3D nyomtatással készülő sínes eszköz.

 

Rögzített (fix) fogszabályzó

A fix fogszabályozókat gyerekek és felnőttek esetében is használják, de a legjellemzőbb az, hogy gyermekkorban a fogak helyzetének korrigálásához alkalmazzák, miután a tejfogakat a valódi fogak váltották fel. 

Megjegyzés:  Brekettjeibe 3 dimenziós szabályozás van kódolva, amelyet az ívekkel átadott erővel végez, így finombabb, jól kontrollált szabályozást tesz lehetővé.

 

Porcelán fogszabályzó

A porcelán fogszabályozót általában akkor választják, ha kiemelten fontos szempont az esztétika, vagyis hogy a készülék ne látszódjon. Mechanikai tulajdonságai miatt a porcelán fogszabályozókkal lassabb is a kezelés néhány hónappal, illetve drágább eszköznek számítanak.

 

Láthatatlan fogszabályozás

A kivehető sínes fogszabályozókat nevezik láthatatlan fogszabályozóknak is, ezekkel olyan kisebb esztétikai zavarokat szoktak kezelni, mint a nem megfelelően (kuszán) álló fogak, réses fogazat. Gyakran használják, az összes eset mintegy felében kijavíthatóak ezzel a fogazat hibái. A kezelési idő attól is függ, mennyit viseljük: minél többet, annál hamarabb végezhetünk a kezelési periódussal.

 

Belső fogszabályzó

A belső fogszabályozó rögzítése a nyelv felől történik, esztétikailag szerencsés megoldás, hiszen teljesen láthatatlan. Megszokása ugyanakkor lassabb folyamat lehet, és a kezelési idő is lassabb. Előnye, hogy optimálisabban képes az erőt kifejteni. A breketteket minden esetben egyedileg gyártják le, emiatt és a hosszabb kezelési idő miatt jellemzően drágább megoldásról beszélünk.

 

Meddig kell hordani egy fogszabályozót?

Ez természetesen sok tényezőtől függ - nem mindegy, hogy gyermek- vagy felnőttkorban van szükség a szabályozásra, hogy pontosan milyen okból, illetve az sem, hogy milyen fogszabályozót használunk. Az esztétikusabb porcelán fogszabályozók esetében például akár hónapokkal is tovább tarthat a kezelési periódus.

Általánosan 1-3 évig tarthat a fogszabályozás, vagyis komolyabb elköteleződésről van szó - éppen ezért fontos, hogy ha gyerekeknél végezzük, megértessük velük, miért van erre szükség, hogy otthon folyamatos támogatást és segítséget kapjanak.

 

Szájhigénia és fogszabályozók

Fogszabályozó használatakor még fontosabb, hogy a száj higiéniájára kiemelten figyeljünk, hiszen a tisztítás ebben az esetben mindig körülményesebb, a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az eszközöket, amelyek használatát különösen ajánljuk.

 

Szónikus, vagy forgófejes fogkefe használata

A szónikus fogkefével a hagyományos fogkefénél hatékonyabban tisztíthatjuk meg a fogakat az ételmaradékoktól és baktériumoktól, sokkal kisebb esélyt adva arra, hogy azok megtelepedjenek, szuvasodást idézve elő. (Ennek kiváltó okairól a következő fejezetben írunk részletesen.)

 

Szájvíz rendszeres használata

Szájvízzel hatékonyan távolíthatjuk el a fogmosás után is még a szájban maradt ételmaradékokat és egyben fertőtleníthetjük a szájüreget, megakadályozva a lepedék- és fogkőképződést, érdemes tehát napi szinten használni.

 

Fogköztisztítók

A fogköztisztító kefék segítenek a fogközök tisztán tartásában - ami már csak azért is fontos, mert ezek jellemzően igen nehezen elérhető helyek, mégis a megtisztítandó fogfelület 30%-át adják, illetve a segítségükkel a fogak körül található ínyszél is jól tisztítható.

 

Szájzuhany

Leginkább a ragasztott, fix fogszabályozó készüléket viselőknek ajánlott a használata, alacsony erősségűre állított vízsugárral. Óvatosan érdemes alkalmazni, mert túlságosan nagy erejű sugárral vagy éppen az íny felé irányítva az eszközt akár ellenkező hatást is elérhetünk, kórokozókat préselve a tapadási vonal alá.

 

Milyen termékeket ajánlunk?

Gum ortho fogkrém

A GUM® Ortho sorozatot kifejezetten úgy tervezték meg, hogy segítsen a fogszabályozót használóknak a szájhigiénia fenntartásában. Ez a gél izomaltot és fluoridokat tartalmaz, így hatékonyan előzi meg a fehér foltok, szuvasodás kialakulását a fogszabályozó környékén, antibakteriális hatásával pedig a kórokozók számát is csökkenti. Gyulladáscsökkentő, nyugtató és gyógyító hatással is bír a benne található gyömbérnek és Alpha Bisabololnak köszönhetően, így ideális eszköz annak, aki szeretné, hogy a fogszabályozás idején is tökéletesen egészségesek maradjanak a fogai.

 

Gum ortho fogkefe

A GUM® Ortho fogkefét speciálisan úgy alakították ki, hogy segítsen a fogszabályozót viselőknek a fogaik, illetve az eszköz környékének, a nehezebben elérhető részek megtisztításában. V alakban bevágott 4 soft sörtesorral rendelkezik, így a mindennapi fogmosáskor kifejezetten eredményesen képes eltávolítani az ételmaradékokat.

5. fejezet

Fogszuvasodás

Mi a fogszuvasodás? Miként alakul ki?

A szuvasodás általában a kis- és nagyőrlő fogakat, azok barázdáit érinti, illetve előfordulhat az egymással érintkező fogfelszíneken (a bölcsességfog kihúzására például gyakran azért van szükség, mert nem megfelelő pozícióban áll és a mellette található fogaknál megindul a szuvasodás).

Nem törvényszerű persze, hogy a fogak mindenképpen szuvasodjanak, nagy ebben a szerepe a szájápolási, dentálhigiéniai szokásoknak, ahogyan annak is, hogy milyen táplálékot, italokat fogyasztunk, hogy a szánkban milyen baktériumok találhatóak. 

A legfelső réteget érintő szuvasodás még visszafordítható folyamat, fluoridos zselék és fogkrémek segítségével. Ha azonban a fog mélyebb rétegeit is érinti, úgy helyrehozhatatlanul károsítja a fog anyagát.

 

A fogszuvasodás tünetei

A fog tömésére akkor lehet szükség, amikor a szuvasodás még korai fázisban jár - ez jellemzően azzal jár, hogy a fog hidegre, melegre vagy éppen különféle ízekre különösen érzékennyé válik. 

 

A fogszuvasodás megelőzése: mit tehetünk?

A fogszuvasodás megelőzése viszonylag egyszerű: a feladatunk lényegében annyi, hogy folyamatosan követjük a szakorvosok tanácsait, és fogmosással, szájvízzel, fogselyemmel vagy akár más, komolyabb termékek használatával (pl. szájzuhany) tisztán tartjuk a fogainkat, és ügyelünk arra, hogy ne maradjanak baktériumok a felületükön. Megeshet persze, hogy még ennek ellenére is kialakul a szuvasodás (például egymással érintkező fogfelületeknél).

Cikksorozatunk második részében beszélünk az afták kialakulásáról, arról, hogyan előzhetjük meg a fogkő megjelenését, és arról is, hogy miért nem érdemes soha otthon végeznünk a fogfehérítést.